2014. április 27., vasárnap

3.fejezet

Sziasztok ! 
Itt a harmadik rész ! :)
Remélem tetszik !!!
Komikat,feliratkozókat szívesen fogadok !!! :*
Jó olvasást :)
U.I.: Zavar titeket a sok kép ? Mert akkor írjatok, és nem rakok ennyi képet ! 
Puszi :* <3

~Pizsiparty~

Mikor beléptem,majdnem elájultam. Annyira gyönyörű házuk volt. Óriási nappali nyílt az előszobából. Gyönyörű volt az egész ház. Megkérdezte Joey, hogy nem vagyok-e éhes. Nemet mondtam szégyenlősségből, de amúgy egy kicsit már éhes voltam. 
-Én sem...-mondta-De szólj egyből ha az leszel !
-Rendben ! 
Felmentünk a szobájába, és elkezdtünk beszélgetni. Kibeszéltük az összes osztálytársunkat, és tanárunkat. Aztán kérdezz-feleleket játszottunk. 
-Tetszik valaki ?-kérdezte Joey.
-Nem...Senki !-válaszoltam őszintén.
-Oké...
-Neked ?-kérdeztem és közben a megharaptam a számat. Valahogy jól esett volna, ha engem mond. 
-Igen...Talán...-mondta és ő is a szájába harapott.
Elkezdett felém közeledni és én is felé...Már olyan közel voltunk, hogy éreztem a légzését. Megfogta a derekamat és teljesen magához húzott. Már épp összeért az ajkunk, amikor megcsörrent a telefonja. Hátráltam és ránéztem a telefonjára. Ő engem nézett. Ciki volt, hogy hátraléptem. Pedig már összeért egy picit az ajkunk. De nem vagyunk szerelmesek. Ha szerelmesek lennénk, minden bonyolult lenne. Aztán szakítanánk és lőttek a barátságunknak is. Nem szabad, hogy összejöjjünk. Miközben ezen töprengtem, Joey még mindig engem nézett, a telefonja meg még mindig csörgött.
-Nem veszed fel ?-kérdeztem és a telefonra mutattam.
-Ja de...-mondta, és olyan volt, mintha észre se vette volna, hogy csörög a telefonja.
Mikor letette a telefont, elmondta, hogy az anyukája volt. Azt javasolta, hogy aludjak ott nyugodtan náluk, mert örülne ha minél kevesebbet lenne egyedül a fia. Én egyből mondtam, hogy nem akarok zavarni, meg ottalvásról nem volt szó. De Joey közbevágott, hogy az anyukája már felhívta anyát, anya beleegyezett, és már úton van a pizsamámmal és a cuccaimmal. Innentől kezdve igazán izgalmas volt az este. Anya kb. fél 7-kor csöngetett. Joey behívta anyát körbevezetni,  mert az anyukája mondta neki hogy mutassa meg a házat. Anya mindent megdicsért. Ohh... 10 perc múlva már én mondtam anyának, hogy indulnia kellene. Ebből anya vette a lapot és rám kacsintott, közben meg mondta, hogy "Jó szórakozást,fiatalok! ". Ezután mikor átadta a cuccaimat, kikísértem az autóig. Ott megfogta a kezemet, és komolyan a szemembe nézett:
-Ne csináljatok hülyeséget !
Természetesen tudtam, hogy mire gondol. Annyira bírom, hogy az anyukám ennyire bízik bennem. Chh ... ~Persze,mert majd egyből lefekszem vele~gondoltam magamban, de nem mondtam ki, mert tudtam, hogy botrány lett volna belőle. Ehelyett higgadtan ennyit mondtam:
-Természetesen. Jó éjszakát ! Reggel majd hívlak, hogy mikor gyere ! Puszi-mondtam és megöleltem. Anya beszállt a kocsiba, én meg visszamentem a házba. Joey kiáltott egyet, hogy "Itt vagyok a szobámban". Felmentem a lépcsőn és bementem a szobájába. Gondolkoztam rajta, hogy megkérdezzem-e vagy tartsam magamban, de nem bírtam tovább.
-Nálad mindennapi, hogy egy lány itt alszik ?-kérdeztem kíváncsian.
-Dehogyis. Te vagy az első-válaszolta mosolyogva-Miért gondolod ?
-Ja nem azért...Csak hogy egyből itt alszom, amikor most vagyok itt először.
-Ja nyugi...Anya kicsit szervezkedős típus. Baj ?-kérdezte.
-Nem, dehogy. Örülök, hogy veled lehetek. Te vagy a legjobb barátom-mondtam és megöleltem.
-Jobban szeretlek, mint azt gondolnád-mondta és szorosan tartott még egy fél percig. Ezek után megmutatta, hogy hol fogok aludni. A fenti vendégszobában, ami annyira gyönyörű volt. nem mertem megkérdezni hogy a kanapén kell-e aludnom, de nem volt ágy. Erre közelebb lépett, és egy gombnyomással ott volt egy ágy. Egy percig tátott szájjal bámulta. Ezt Joey is észrevehette, mert ennyit mondott.
-Akkor most itt hagylak, nyugodtan csodálkozz és rendezd el a cuccaidat. Én elmegyek addig zuhanyozni.
-Öööö.Oké...-mondtam és még mindig bámultam. Így nézett ki:

Nem tudom, hogy mennyi ideig bámészkodtam, de egyszer csak Joey megjelent egy szál gatyában és mondta, hogy én is mehetek a fürdőbe. gyors összepakoltam a cuccaimat, amikre szükségem volt és elindultam. Mikor felkapcsoltam a lámpát, odajött Joey és mondta, hogy megmutatja, mi hol van. A fürdőszobai körbevezetés után kiment. Miután lezuhanyoztam,megmostam a fogamat is. Anya egy fekete gatyát és egy fehér pólót rakott pizsamának. Nem a legjobb, de lehetett volna gázabb is. Mikor kimentem, Joey ott feküdt az ágyában. Ahw *-* Kockahas !!! Próbáltam nem kimutatni, hogy a hasát bámulom.
-Ha van kedved még beszélgetni, akkor idefeküdhetsz az ágyamba-mondta szelíden.
-Jó. Nekem van. Neked ?-kérdeztem, mert nem akartam bunkó lenni.
-Persze. Gyere ide mellém-csapott az ágyára.
Odaültem én is az ágyára.
-Nyugodtan lefeküdhetsz, ha úgy kényelmes. Odafeküdtem mellé. Beszélgettünk minden féléről. Nem hittem volna, hogy egy fiúval ilyen jót lehet beszélgetni. De tényleg. Aztán megint visszajött a kérdés, hogy ki tetszik neki. Erre mélyen a szemembe nézett.
-Nem örülnél neki, ha elmondanám-mondta és lesütötte a szemét.
Erről nekem Nicki jutott eszembe, az egyetlen osztálytársunk, akit nem bírok.
-Nicki ?-kérdeztem rá.
-Mi ? Dehogyis...-mondta csúnyán nézve.
-Akkor ki ?-kérdeztem-Légyszi mondd el !
Felém hajolt, osasúgta hogy én, és megcsókolt. Jó érzés volt. Úgy éreztem, mintha már rég meg kellett volna történnie.


Ezután megkérdezte, hogy nekem nem tetszik-e valaki.
-De...És ez a fiú épp az előbb csókolt meg engem-mondtam, és ő újra megcsókolt. Aztán még egy kicsit beszélgettünk. Megtudtam, hogy Joey imádja a macskákat, ennek ellenére egy kutyája van. És hogy imád rajzolni. Ez után elmentem lefeküdni a  nekem kikészített szobába. Nem telt el egy óra sem, és átfutottam Joey-hoz. Annyira rosszat álmodtam, hogy nem mertem egyedül aludni. Megkérdezte Joey, hogy mi a baj. Én elmeséltem neki az álmomat, és mondta, hogy feküdjek oda mellé. Megfogta a kezemet és közelebb jött hozzám. Eszembe jutott anyukám, hogy ha ezt tudná, már rég rám üvöltött volna. De nem fogja megtudni, mert csak alszunk. El is aludtam. Reggel hamarabb keltem, mint ő és lementem a konyhába, mert nem akartam zavarni. Eszembe jutott egy jó ötlet, hogy csinálok neki egy Cappuccinot, mert azt tudtam, hogy imádja. Egy fél óra keresgélés után-mert akkora a konyhájuk, hogy nem találtam bögrét-sikerült elkészítenem.

Mikor felvittem neki, már 10 óra volt. Már épp ébredezett, úgyhogy odaültem az ágyára, és elkezdtem simogatni az arcát.
-Joey...Lassan kelned kéne...-suttogtam-Készítettem neked Cappuccinot.
-De aranyos vagy-mondta és elvette a Cappuccinot- Atyaég, de aranyos vagy-mondta, mikor meglátta a macskát. Utána lementünk a konyhába és megreggeliztünk. Felöltöztünk. Ezt rakta be anya:

Bementem gyors a fürdőbe, megmostam a fogamat, megcsináltam a hajamat és kisminkeltem magam.

Utálom a vörös hajamat. Barna hajat szeretnék...De  szülinapomra azt is kaptam, hogy bejelentkeztünk fodrászhoz. Holnap festik a hajamat !!! Nagyon várom már !
Mikor kijöttem a fürdőszobából, már Joey is kész volt. Felhívtam anyát, de nem vette fel. Kimentünk a kertbe és odajött a kutyus. Annyira aranyos volt. Zsömle színű golden retriever. Zsöminek hívják. Annyira cuki volt. Elkezdte nyalogatni a lábamat, meg ugrált. Elvittük sétáltatni. Nagyon jó volt a tegnapi nap is és a mai is. Anya felhívott, hogy egy óra múlva jön értem. Mikor megsétáltattuk a kutyust, visszamentünk a szobájába és tanultunk egy kicsit. Közben beszélgettünk és nagyokat nevettünk. 
-Bocsi az éjszaka miatt-mondtam neki.
-Semmi baj...Én nagyon jót aludtam melletted-mondta és megölelt.
-Én is melletted...-mondtam és közben anya épp csöngetett.
Összepakoltam a cuccaimat, közben Joey beengedte anyát.
-Minden rendben volt ?-kérdezte anya Joey-t miközben én még fent voltam és hallgatóztam.
-Igen...Abby nagyon aranyos lány. Legjobb barátok vagyunk-mondta.
Ezen elmosolyogtam magamat. Pont készen is lettem, úgyhogy lementem a lépcsőn. 
-Szia anyu ! Kész vagyok-mondtam és egy puszit nyomtam az arcára. Joey kikísért az ajtóig. Megöleltem és beszálltam a kocsiba. Mikor hazaértünk, megtanultam a többi dolgot. Utána felhívtam a barátnőmet és megbeszéltük, hogy holnap együtt elmegyünk a moziba. A szombat gyorsan eltelt, és este csak Joey-ra tudtam gondolni. Meg a tegnap estére. De sikerült hamar elaludnom. Másnap 11-kor keltem. Felöltöztem és már indultunk is a fodrászhoz.
Mai szettem: ( nem ezzel a cipővel,ez anyáé)
Nagyon jó kedvem volt. Végre "Bonjour vörös haj ! ". Egy óráig tartott mire kész lett a hajam. De megérte !!! Imádom !!!

Utána hazamentünk és megebédeltünk. És 14.00-kor kezdődött a Csajok bosszúja a moziban, amit a barátnőmmel néztünk. Nagyon jó volt. Sokat röhögtünk. Utána elmentünk sétálni. És a kép se maradt el ! 
Legjobb barátnőm Lauren ! :) <3

2014. április 17., csütörtök

2.fejezet

Sziasztok !
Itt a második rész ! :)
Még a szünetben hozom a 3.-at !
Hogy tetszik a blogom ?
Nagyon örülnék egy-két kominak, feliratkozónak ! :)
Puszi :*

~Jókedv~


A nagy gondolkodásban el is aludtam. Reggel nagyon jókedvűen ébredtem. Csak tudnám, hogy ezt minek köszönhetem. De mindegy. Lekászálódtam az emeletről, és utamat egyből a konyha felé vettem. Az illat egyenesen a sütőhöz vezetett. Anyu fahéjas csigát sütött. Nyamiii :D
Miután megreggeliztem, felmentem a fürdőbe,lezuhanyoztam és rendbe tettem magamat. A hajamat egyszerűen feltűztem hullámcsatokkal. Anya felüvöltött az emeletre, hogy "el ne késs kincsem !".  Utálom, ha ezt mondja. Vagy vigyen el kocsival az iskolába, vagy ne szóljon bele a reggelembe. Ohh édesanyám ! Mikor végeztem a fürdővel, törölközőben átrohantam a szobámba és hosszas gondolkodás után kiválasztottam a mai szettemet. Jó időnek tűnt, úgyhogy lazára vettem a figurát. Ezt a ruhámat csak akkor veszem fel, ha nagyon jó kedvem van.

Miután felöltöztem, visszamentem a fürdőbe és kisminkeltem magamat egy kicsit. Pici alapozó, szempillaspirál és szájfény.Nem bírtam ki, hogy egy csókot ne nyomjak a tükörre a rúzsos számmal... :D Leszaladtam az alsó szintre, felkaptam a táskámat, és elindultam. Amint kiléptem az ajtón, rám sütött a nap. Annyira jó volt érezni a nap melegét. Ez még jobban fokozta a jó kedvemet. Mikor felszálltam a buszra egy helyes fiú rám mosolygott. Én is mosolyogtam. Oda ültem mellé és elkezdtünk beszélgetni. Nekem sajnos hamarabb le kellett szállni, de a kedvemet még ez is fokozta. Mikor beértem a suliba, Joey és pár barátnőm odajött hozzám, hogy elmeséljem, mit kaptam a szülinapomra. Mire elmeséltem nekik az összeset, becsöngettek. Matek óra. Fuuuuj. Ilyenkor Joey mellett szoktam ülni, úgyhogy most is mellé ültem. 

-Kész a leckéd ?-kérdezte tőlem.

-Igen. Neked ?
Válasz helyett felröhögött.

Tehát nincs. Mért is lenne ?
Viszont a nevetésére a tanár ráüvöltött:
-Joey, maradjon nyugton vagy kihívom felelni !
-Elnézést kérek tanár úr !-mondta, és elszégyellte magát.
Annyira aranyos volt. Ahogy a tanár szemébe nézett, és őszintén bocsánatot kért. Ahww *-*
Én alig bírtam ki, hogy ne nevessek. A kezemet a szám elé szorítva csúsztam lejjebb a padban, hogy a tanár ne szúrjon ki. Szerencsére hamar előrefordult a táblához, és folytatta a matematika rejtélyeinek magyarázását. Természetesen nekem és Joeynak gőzünk sem volt, hogy miről beszélt a tanár, mert éppen beszélgettünk. Ekkor a tanár szúrós szemmel rám nézett, és kérdezett:
-Maga szerint, Abby ?
Elvörösödtem és nem tudtam, hogy mit mondjak. Azt se tudtam, hogy mi a kérdés. Körbenéztem osztálytársaimra, hátha valaki súg. De senki meg se szólalt. Nyeltem egyet, és azt mondtam: "igen".
-Abby ! Magának, hol jár az esze ? Mert hogy nem a matekórán, az biztos !-üvöltötte le a fejemet a tanár.
Szégyenemben majd el süllyedtem, de a tanár még folytatta.
-Nem is eldöntendő kérdést tettem fel-folytatta a tanár-Az volt a kérdés, hogy szerinted hány százaléka ?
-Bocsánat...Nem figyeltem...-mondtam nagyon szomorúan. 
Én általában jó kislány vagyok. Nem hangoskodok, figyelek az órán, stb. Most a gimnáziumban Joey-val mindig hülyülünk meg ilyenek.
Mikor vége lett a tanításnak, Joey elhívott magukhoz.
-Abby ? Nincs kedved eljönni hozzám most ? Anyáék nincsenek itthon. És úgyis  péntek van, nem is kell tanulni. 
-Öööö...-haboztam és szörnyen elvörösödtem. Még sosem hívott el fiú magához. És most olyan komolyan nézett rám Joey, hogy megfordult a fejemben, hogy esetleg randi szerűség. De nem lehet... Túl jó barátok vagyunk ehhez. 
-Öööö... Nem zavarnék ?-kérdeztem zavartan.
-Dehogyis. Kit zavarnál ? Mondom, hogy anyáék nem lesznek itthon. Holnap után jönnek haza-válaszolt és mosolygott. Olyan cukika *-*
-Hát akkor, megkérdezem anyáékat-mondtam és én is elmosolyodtam. Közben már hívtam is anyát.
Miközben anyával beszéltem reménykedtem benne, hogy megengedi, de kicsit tartottam is attól, hogy mit szól ehhez, hogy fiúhoz akarok menni. De minden kérdés nélkül, annyit mondott, hogy vigyázzak magamra és ne csináljunk hülyeséget. 
-Megengedte !-mondtam boldogan-De biztos, hogy nem zavarok ?
-Abby ! Biztos. A kérdés az, hogy van-e kedved. Mert ha igen, akkor senkit nem zavarsz és az anyukád is megengedte !-ekkor felemelte az mutató ujját és a szemembe nézett-De ha nincs kedved, akkor nyugodtan mondd meg ! Mert nem sértődök meg.
-Persze, hogy van kedvem...-mondtam és átöleltem. 
-Akkor mehetünk-mondta, belém karolt és elindultunk.
Nem messze lakik, kb. fél óra volt az út. Még sosem voltam náluk. Nagyon szép modern házuk van. Eddig is tudtam, hogy nem szegények, de hogy ennyire gazdagok, azt nem gondoltam volna. Ezek után még jobban csodálom Joey-t, hogy semmit nem dicsekedik soha. Pedig lenne mire... 
A ház előtt egy óriási kivilágított medence volt. A kert is nagyon nagy volt, szép rendezett, gondozott virágokkal, gyönyörű zöld fűvel. Ilyen a filmekben szokott lenni. A ház pedig. Atyaég. 2 emeletes, kifinomult barna színű. Nagyon jól néz ki. Mikor beléptem, majdnem elájultam.

2014. március 7., péntek

1.fejezet

~Sweet 16 ~


-Boooooldoooooog szülinapoooot !-kiáltották egyszerre mikor kinyitottam az ajtót.
Hihetetlen... 0.osztályos vagyok és még csak egy fél év telt el ebből a tanévből. Máris meglepetést szerveztek az osztálytársaim. 
-Köszönöm szépen-mondtam mosolyogva és ekkor vettem észre, hogy még az ofö-m is ott állt.
Úgy igazából még nem is ismerjük egymást az osztálytársakkal. De mind aranyosak. Sajnos nem jött egyik általános iskolai osztálytársam se ebbe a suliba, de tök jól megvagyok. Nagyon sok programot szerveznek a szülők és az osztályfőnökünk is. Együtt megyünk haza, együtt eszünk, néha mozizunk. Nagyon jó 0.-osnak lenni. Alig kell tanulni...Csak a nyelvet használjuk. Mikor eltelt a nap, végre mehettünk haza. De tőlem megkérdezte a legjobb barátnőm és Joey, hogy mit szeretnék csinálni most legszívesebben. Én azt mondtam hogy vásárolni. Erre elmentünk 3-an a Váci utcára és nézelődtünk boltokban. Sajnos a barátnőmnek hamar el kellett menni, de Joey még tudott maradni. Annyira aranyos. Vett nekem mentás fagyit, mert tudta hogy az a kedvencem. Én viccből megkínáltam, hogy kér-e. De ő komolyan vette és belenyalt a fagyimba-nem mintha nem engedtem volna meg,mert nekem semmi bajom nincs az egymás után evésből-de nagyon fura volt, hogy őt se zavarja. Annyira ízlett neki, hogy a végén egyet én, egyet ő nyalt. 
-4-re otthon kellene lennem. És azt se szeretném, hogy te itt unatkozz-mondtam Joey-nak.
-Nem unatkozok. Élvezem a társaságod-mondta cukin.
Annyira aranyosan mondta, hogy muszáj volt megölelnem. 
-Nagyon jó illatod van !-közöltem vele félig nevetve.
-Köszönöm.
-Szívesen. 
-Viszont ha 4-re kell hazaérned, akkor elég 3-kor elindulni. És még csak fél 3. És még csak azt nem csináltuk, amit akartál volna. Vásárolni.
Sok ruhát felpróbáltam, de egyik se volt olyan jó.
-Sajnálom, hogy nem találtunk szép ruhát-mondta Joey.
-Én nem... Nagyon jól éreztem magam-mondtam, és egy puszit nyomtam az arcára.
Elmosolyodott és megöleltem. Aztán elköszöntünk és elindultam a buszhoz.
Mikor hazaértem, nem volt kedvem elővenni a kulcsomat, úgyhogy csöngettem. Mikor kinyílt az ajtó már apa-kezével egy tortával-elkezdte énekelni a Happy Birthday-t.



Mindig is ilyen színes tortát akartam. Nagyon örültem neki. És annyira finom volt. Minden emelet más ízű volt. Nyamiiii. Miután ettünk cuki ajándékokat kaptam. Kaptam sminkeket, ruhákat, csillogós tollakat *-*
Minden tök jól telt. Este anya bejött a szobámba. Jön a szokásos történetével.
-Már azt hittem, hogy elfelejtetted !-mondtam neki.
-Mit ?-kérdezte anya értetlenül.
-Tudod a szokásos kioktatást,amit 10 éves korom óta minden szülinapomon elmondassz.
-Eltaláltad, hogy emiatt jöttem. Kislányom, minden évben egyre idősebb leszel és ezért mondom el mindig. Kérlek ezért ne haragudj rám, de én csak féltelek és óvni próbállak. Hallgasd végig légy szíves figyelmesen, és utána egy évre békén hagylak.
Tehát tudod a testvérem, Bianka, nagyon szép kislány volt. Mindenben jó volt és kedves és okos. Nagyon irigyeltem én is, hogy ő a kisebb és mégis többen szeretik. 
15 évesen lett egy barátja, aki sokszor volt nálunk. Egy fél évvel később kijelentette Bianka, hogy terhes. El tudod képzelni, hogy egy 15 éves, nagyon vékony, törékeny  kislány teherbe esik ? Hát nehéz elképzelni, de igaz. Minden rendben volt vele, azon kívül, hogy az osztályban nagyon rossz szemmel néztek rá. De anyáék megoldották, és átíratták egy másik iskolába a szülés utánra. Csakhogy ez sose jött el. Minden jól ment mindaddig, amíg a szülés meg nem kezdődött. Merthogy abba belehalt. Nem bírta a fájdalmat. A gyerek is és a testvérem is meghalt. Egyetlen hülyeség miatt. Egy éjszaka. Ennyi... Ezért kérlek téged Abby, hogy sose csinálj ekkora hülyeséget. Én nem tiltok neked semmit, nagylány vagy már. De kérlek megfelelően figyeljetek. Köszönöm, hogy meghallgattál. Itt egy pár kép a nagynénidről, Biankáról. 
Ezek pedig az utolsó képei:




-Gyönyörű-mondtam anyának.
-Igen... Nem tudom, hogy hogy történhetett pont vele-mondta anya és egy könny kicsordult a szeméből.
-Anya nyugi. A babával együtt a mennyben vannak -próbáltam anyát nyugtatni.
-Igen. Remélem azért megértetted amit mondtam.
-Persze. De úgy mégis kire gondolsz ? Nekem nincs barátom-kérdeztem. 
-Kicsim, én megbízok benned. De a tesómban is megbíztunk és mégis rossz vége lett. Na jó. Szép álmokat ! Jó éjszakát ! Boldog 16. szülinapot !!!-mondta anya és megpuszilt.
-Köszönöm-nyomtam én is egy puszit az arcára.
-Aztán lassan menj aludni ! Holnap fáradt leszel ! Szia !-köszönt el és behajtotta az ajtót.
Méghogy aludni 10 órakor, főleg a szülinapomon. Ez nagyon vicces. Még néztem a tv-t, zenét hallgattam és facebookoztam. Utána pedig lefeküdtem aludni. De nem tudtam. Folyamatosan Biankán járt az eszem. Tényleg gyönyörű volt. És belehalt a szülésbe. Te jó ég,milyen rossz lehet a fiúnak. De mire gondol anya... Kivel feküdnék le ? És mért pont 16 évesen ?